AUTOSZERVÍZ * GUMISZERVÍZ

Kuplung

Csúszik, kemény, fent fog a kuplungja? Jöjjön be hozzánk és mi ellenőrizzük azt. A kuplung elsődleges feladata az, hogy a motor által létrehozott, termelt energiát továbbjuttassa a sebességváltóhoz, valamint a tengelyekhez. Mindezt úgy kell elvégeznie, hogy közben szabályozza is az energiát. A kuplungot más néven tengelykapcsolóként hívják. A kuplung pontos kialakulását nem igazán lehet nyomon követni, annyi biztos, hogy a gőzgépek kialakulása és elterjedése után indult el karrierje. 1904-ben volt egy jelentősebb fordulópont, amikor is a Sturtevant fivérek megalkották az első automata váltót, a sorozatgyártása az akkori technológia fejletlensége miatt csak jóval később indult meg.

A kuplung lényegében főtengelykapcsolónak is nevezhető. Az autó szerkezeti felépítésénél több tengelykapcsoló is van, ezek a tengelykapcsolók a tengelyek végeinél helyezkednek el, a kuplung értelemszerűen azért főtengelykapcsoló, mert nem a tengelyek felé vezeti tovább az energiát, hanem a sebességváltó felé, így ebből csak egy van.

A főtengelykapcsoló, továbbiakban tengelykapcsoló (kuplung) feladata a motor által előállított hajtó teljesítmény, hajtó nyomaték üzembiztos átvitele a motor teljes teljesítmény, illetve nyomaték tartományában a motor főtengelyéről a nyomatékváltó (sebességváltó) bemenő tengelyére. A tengelykapcsoló további fontos feladata a motor és a sebességváltó átmeneti szétkapcsolása indításkor, illetve sebességváltáskor. Az üzembiztos nyomatékátvitel biztosítása mellett, ugyanakkor a tengelykapcsolónak biztosítania kell a motor és az erőátviteli rendszer túlterhelések elleni védelmét, úgy, hogy extrém nagy terhelések esetén megcsúszik.

Azaz a tengelykapcsolók feladatai röviden a következők:
  • A motor maximális nyomatékának üzembiztos átvitele a sebességváltóra
  • A sima, lágy, rángatás mentes indítás biztosítása, úgy, hogy a forgó motor főtengelyéhez kapcsolódó lendkerék és az álló sebességváltó bemenő ten- gelye közötti fordulatszám különbséget csúszással egyenlítse ki
  • Sebességváltáskor a gyors szétkapcsolás és a kapcsolás utáni összekap- csolás biztosítása
  • A belsőégésű motorok üzeméből eredő torziós lengések csillapítása
  • Extrém nagy terhelések eseté a tengelykapcsoló megcsúszása, a motor, illetve az erőátviteli rendszer mechanikus védelme
A gépjárművek tengelykapcsolói kivétel nélkül valamilyen súrlódás útján viszik át a motor nyomatékát a sebességváltóra. Ez a súrlódás lehet mechanikai súrló- dás és folyadéksúrlódás. Ezen egyszerűsítő megjegyzés ellenére a gépjárművek tengelykapcsolóinak igen nagyszámú konstrukciós változat fordul elő. Ezért célszerű a tengelykapcsoló konstrukciókat különféle szempontok szerint csoportosítani.

Az erőátvitel módja szerint a nyomaték átvitelt biztosíthatja:
  • Mechanikai súrlódás, ezek a mechanikus tengelykapcsolók.
  • Folyadéksúrlódás, vagy az áramló folyadék impulzusa ezek a hidraulikus tengelykapcsolók.
Kettős tömegű lendkerék

A modern motorok egészen kis fordulatszámokon is járathatók. A trend az egyre nagyobb nyomatékok irányába mutat. A szélcsatornában optimalizált karosszériák kisebb szélzajokat keltenek. Új számítási eljárások segítik a járművek súlyának csökkentését, és súlytakarékos koncepciók növelik a motorok hatásfokát. Az ötödik vagy a hatodik sebességfokozat ugyancsak csökkenti a fogyasztást. Magas viszkozitású olajok könnyítik meg a precíz kapcsolást. Röviden: nőnek a zajforrások, és csökken a természetes csillapítás. Marad a dugattyús motor elve, amely a maga periodikus munkaütemeivel forgó lengéseket kelt a hajtásláncban, ez pedig a sebességváltó zörgésének és a karosszéria rezgésének kellemetlen következményeivel jár. A kényelemhez szokott autóvezetők ma már nem fogadják el az ilyen zajokat.

A kettős tömegű lendkereket eredetileg a nagy teljesítményű , alacsony fordulatszámú dízelmotorok számára fejlesztették ki, amelyek mára a kompakt gépjármű kategóriában is alapfelszereltségnek számítanak.

A tengelykapcsolóval és erőátvitellel foglalkozó szakemberei által kifejlesztett kettős tömegű lendkerék (DMF) sorozatgyártásáig, 1985-ig, a torziós rezgések csökkentésére, torziós lengéscsillapítókkal ellátott kuplungtárcsát használtak. A kettős tömegű lendkerék bevezetése új szabványokat állított fel a zajszigetelés és a hajtáslánc rezgéseinek csillapítása területén. A motor és a tengelykapcsoló között található merev lendkerék helyett az új rendszer két részre osztott lendkerékből áll. A kettős tömegű lendkerék megalkotása óta a motor felőli elsődleges tehetetlenségi tömegek és a tengelykapcsoló felőli másodlagos tehetetlenségi tömegek egymástól szétválaszthatóak.

Íves rugók szolgálnak a kettős tömegű lendkerék alapjául, amelyek nagyon hatékonyan képesek csillapítani a fellépő lengéseket. A kettős tömegű lendkerék elsőként biztosította a motorban keletkező rezgések biztonságos csillapítását, a kritikus frekvenciák fordulatszámának csökkentését. Az utazási kényelem növekedése miatt, a kettős tömegű lendkerék hamar kivívta a „rezgésölő” címet. A magas vezetési kényelem mellett, a termék hatékonyabb üzemanyag felhasználást is biztosít, ezzel nagymértékben hozzájárulva a CO2 kibocsátás csökkentéséhez.

A kuplung helyes használatának néhány szabálya:
  • Induláskor a gáz- és kuplungpedál működtetését úgy kell összehangolni, hogy a kuplungot a lehető legkevesebbet csúsztassuk és a legrövidebb ideig használjuk.
  • Emelkedőn állva semmiképpen nem szabad kuplunggal visszatartani a kocsit a hátragurulás ellen, és ugyancsak nem ajánlott a kuplunggal előre-hátra hintáztatni a járművet.
  • Álló helyzetben nem tanácsos sebességbe kapcsolva kinyomott kuplunggal ácsorogni. Még rövidebb várakozás esetén is kapcsoljunk üresbe
  • A bal láb csak addig érintse a kuplungpedált, amíg használja. Utána már a padlón vagy az úgynevezett pihenőpedálon a helye.
  • Sebességváltáskor az autó sebességét, a motor fordulatszámát, a gázelvételt és a kuplung kinyomását a szinkronizáció ellenére is tanácsos összhangba hozni.
  • A kuplungot váltáskor is a lehető legrövidebb ideig kell használni, a pedált teljesen be kell nyomni és idejében kell ismét gázt adni. A kapcsolás után nyomban vegyük le a lábunkat a pedálról.
  • Meredekebb emelkedőn felfelé kézifékkel induljunk el, mert a fék- és a kuplungpedál együttes használata ilyenkor nagyon nehéz, ráadásul nem garantálja a visszagurulás nélküli indulást.
  • Piros lámpához vagy lezárt vasúti sorompóhoz soha ne sebességbe kapcsolva, kinyomott kuplunggal közeledjünk, hanem vagy folyamatosan váltsunk lefelé, vagy üresbe kapcsolva, padlóra tett bal lábbal guruljunk.
  • Amennyiben elfogy a pedál holtjátéka (ez bizonyos kilométerszám után természetes jelenség), azonnal forduljunk szerelőhöz. Ha rövid idő alatt túlságosan megnő a holtjáték (ez már nem lehet természetes folyamat eredménye), ugyancsak késedelem nélkül irány az autószerviz.
  • A hibás kuplung használata egy idő után törvényszerűen más, jóval drágább szerkezeti elemek meghibásodásához vezet, ezért javítását soha ne halogassuk.
Mikor kell kuplungot cserélni?

Kuplung elkopásának első jelei, amit általában a gépjármű tulajdonos tapasztal és a szerelő felé jelezni szokott:
  • Az autó sebességbe rakva nem indul el.
  • Nyomom a gázt és az autó nem gyorsul.
  • Induláskor nagyon büdös van a gépkocsiban.
  • Nem tudok felmenni egy dombra sem, a motor pörög, de a kocsi nem megy.
  • Furcsa zörgő hangot hallok, ha benyomom a kuplung pedált.
  • Recsegést hallok, amikor váltani akarok.
  • Nem tudok váltani.
  • Nehezen veszi a fokozatot az autóm.
  • Nehéz benyomni a kuplungpedált.
  • Szinte teljesen felengedett pedálnál indul el a gépkocsi.

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt. További információkért kattintson