AUTOSZERVÍZ * GUMISZERVÍZ

Kipufogó

Egy jól működő kipufogó megvédi gépjárművét és környezetét. A gépjárművek alapvetően fontos alkatrésze a kipufogórendszer. Magas műszaki színvonalú termék, amely lényeges szerepet játszik a zaj- és környezetvédelemben, így szigorú törvényi előírásoknak kell, hogy megfeleljen. A kipufogórendszer növeli a motor hatékonyságát, hozzájárul az autó teljesítményének és a nyomatéknak a javításához, a fogyasztás csökkentéséhez, valamint visszafogja a belső és a külső zajártalmakat, amelyeket a motorban elégő keverék idéz elő. Miközben a motor működése során keletkező robbanások hanghatását csökkenti, a levegőbe kerülő káros anyagokat átalakítja és szűri, további fontos feladata, hogy szabályozza a keletkező erő hatásmegoszlását, hogy minél nagyobb hányada a kocsi mozgatására fordítódjon.

A gépjárművek károsanyag kibocsátására vonatkozó 2005 januárban életbe léptetett új európai szabályozás (Euro I, II, III, és legutóbb az Euro IV) miatt mind a kipufogó rendszer egésze, mind annak egyes elemei rendkívűl fontossá váltak, hiszen közvetlen hatást gyakorolnak a motor fogyasztására és a beállítására.

A kipufogórendszer szerepe három jól meghatározott területen döntő jelentőségű:
  • Környezetvédelem: a katalizátorral felszerelt gépkocsiknál hozzájárul a károsanyagkibocsátás csökkentéséhez.
  • Hangtompítás: csökkenti a belső és külső zajártalom szintjét.
  • Motorteljesítmény fokozása: növeli a teljesítményt és a nyomatékot, csökkenti a fogyasztást.
Amikor az égéstermékek kikerülnek a motorból, hőmérsékletük akár a 900°C-ot is elérheti. A kipufogórendszer egyik feladata, hogy ezt a hőmérsékletet csökkentse. A belső égésű motorokban az elégett gázokat a leömlőcső gyűjti össze, majd a katalizátor, az első kipufogódob, valamint a hátsó kipufogódob a kipufogórendszer kimenete felé irányítja őket. A katalizátor segítségével kémiai reakció útján csökkenti a környezetszennyező anyagok és gázok kibocsátását.

A kipufogórendszer és a motorteljesítmény kapcsolata

A teljesítmény a motorok esetében az adott időegység alatt kifejtett munkamennyiségét jelenti. Emellett a motor teljesítményét az alapján is meghatározhatjuk, hogy mennyi üzemanyagot alakít át kinetikus energiává egységnyi idő alatt. Tehát két minden más tekintettben azonos motor közül annal lesz nagyobb a teljesítménye,amelyik egységnyi idő alatt több üzemanyagot éget el.

A motor teljesítményének leadásához két alapvető út vezet, az egyik az úgynevezett amerikai módszer, amely során növelik a henger kapacitását, hogy minden munka ütemben minnél több üzemanyagot tudjon elégetni egységnyi idő alatt (nagy hengerűrtartalmú, alacsony fordulatszámon dolgozó motor).
A másik az úgynevezett európai vagy ázsiai módszer, melynek során a motor fordulatszámát növelik annak érdekében, hogy egységnyi idő alatt több üzemanyagot tudjon elégetni (kis hengerűrtartalmú, magas fordulatszámon dolgozó motor). Mindkét esetben ugyanaz a cél: minnél több üzemanyagot kell elégetni egységnyi idő alatt, de amint láthatjuk is, az európai vagy ázsiai módszer gazdaságosabb, mint az amerikai, mert amikor nincs akkora teljesítményre szükségünk, akkor a kissebb hengerűrtartalmú motor alacsonyabb fordulatszámon üzemel, ezáltal a fogyasztás jóval kevesebb.

A kipufogórendszer felépítése:
  1. kipufogó csonk,
  2. leömlő,
  3. kipufogó cső,
  4. első kipufogódob,
  5. hátsó kipufogódob,
  6. katalizátor,
  7. lambda-szondák,
  8. részecskeszűrő - DPF (modern dízel autóknál),
  9. rögzítő, felfüggesztő elemek, tömítések.
Kipufogó fontosabb részei:


Leömlő:
Feladata a motor hengeréből kiáramló kipufogógáz szűkítése egy csővezetékbe, valamint a hengerekben keletkező nagy hő elvitele, zajcsökkentés. Tömítése a hengernél kipufogó-tömítéssel történik, mely egyszer használatos.


Diffuzor:
A kiszélesedő rész az egyre táguló jellegétől fogva kiszívja a hengerből a már elégett gázokat (kipufogógáz), de attól függően, hogy a dugattyú az alsó holtponthoz közelítve az átömlő csatornákat is nyitja, még egy kis friss keveréket (benzin-levegő) is.


Konfuzor:
Amikor a kipufogógáz, és egy kevés friss keverék is eljutott hozzá, szűkülő jellegéből adódóan az egész folyamat megtorpan, és így egy ellentétes nyomáshullám indul el, ami a friss keverék egy részét visszanyomja az égéstérbe, ezáltal jobban feltöltve azt, és akadályozza ezzel a hengerbe került friss keverék kipufogóba áramlását (hasonlóan, mint a 4 ütemű motorok kipufogószelepének zárásánál történik).


 Dob vagy hangtompító:
A hangtompító feladata a kipufogási zaj csillapítása, amely a következő módokon lehetséges: rezonanciával, elnyeletéssel, ellenfázisú hullámmal. Az első megoldásnál a kipufogó dob belső tere eltérő méretű kamrákra van felosztva, amelyek csövekkel állnak egymással kapcsolatban. A kamrák és csövek kombinációja olyan üreg, vagy más néven Helmholtz rezonátorokat eredményez, amelyek mindegyike egy bizonyos hangmagasságú hangot tompít.
Tehát mi is az a kipufogó rezonátor? Tulajdonképpen ez a furcsa nevű, ismeretlen – így első hallásra nem sokat mondó tuningalkatrész – gyakorlatilag nem más, mint egy egyszerű, a kipufogógázban erőteljes gázlengéseket okozó acélcsövecske, melynek átmérője és hossza pontos számításokkal méretezve van, mégpedig úgy, hogy a benne állandó nyomáson álló gáz és a rezonátor saját frekvenciája pontosan meg-egyezzen az adott fordulaton a motorból kiérkező gáz lengésszámával. A két frekvencia mennyiség rezonanciájától a gázhullámok (bizonyos fordulatszám-tartományban) felgyorsulnak, így mintegy elszippantják a hengerek elhasznált töltetét, miáltal a motor frissebben képes ismét felvenni a munka ütemét, leadni megfelelő teljesítményét.
Az elnyeléses hangtompító konstrukciója a legegyszerűbb. Ez mindössze két egymásba csúsztatott csőből áll. A belső cső fala perforált, míg a két cső közötti teret valamilyen nagy belső súrlódású anyag tölti ki.

Katalizátor
Az Európai Unió tagországaiban a benzinüzemű motorok esetében 1993 - tól, a Diesel - motoroknál pedig 1997 - től kötelező minden új járművet katalizátorral felszerelni.
Az általános közvélekedéssel ellentétben, ennek az intézkedésnek köszönhetően a kipufogórendszer a négyütemű motorok egyik legkifinomultabb összetevőjévé vált, hiszen a motor teljesítményét közvetlenül befolyásolja a kipufogórendszer ellennyomási szintje.

A katalizátor feladata az, hogy a megfelelően beállított robbanómotor kipufogógázának károsanyag tartalmát csökkentse. Ezt azzal éri el, hogy a működése során fellépő magas hőmérsékleten a benne található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják. Ha a motor beállítása nem a gyári adatoknak megfelelően történik, a katalizátor hatásfoka jelentősen lecsökken, és a katalizátor meg is hibásodhat. 
A motor kipufogó gáza az ártalmatlan nitrogénen, a vízgőzön és a széndioxidon kívül a tökéletlen égés miatt szénmonoxidot, szénhidrogént, a nitrogén oxidációs termékeit és rendkívül kis mennyiségben egyéb vegyületeket tartalmaz.
A nitrogén, a széndioxid és a vízgőz az egészségre ártalmatlan. A szénmonoxid, a szénhidrogének, a nitrogén oxidok és az ólomvegyületek a környezetre és az emberi szervezetre egyaránt károsak, mérgezőek.A káros anyag kibocsátás mértékének csökkentése a célja többek között a katalizátoroknak, melynek három fajtája létezik: az oxidációs katalizátor, a kételemes katalizátor és a háromutas katalizátor.
Az oxidációs katalizátor ártalmatlan vízgőzzé és széndioxiddá alakítja a szénhidrogéneket és szénmonoxidot. A nitrogén oxid mennyisége ezzel a katalizátor típussal nem csökkenthető. Az oxidációs katalizátorokat elsőként Amerikában 1975-ben alkalmazták az akkor érvényben lévő kipufogógáz előírásoknak megfelelően. Ezek az előírások persze sokat szigorodtak azóta az egész világon, ez hozta magával a katalizátorok fejlődését is.

A második katalizátor típus az u.n kételemes katalizátor mely mint neve is elárulja, két darab egymás után kapcsolt, egymástól elkülönült elemből áll. Itta kipufogógáz először a redukciós, majd az oxidációs katalizátoron áramlik keresztül. A két katalizátor között levegőt fújnak a kipufogó rendszerbe. Az első katalizátorban alakulnak át a nitrogén oxidok, a másodikban a szénhidrogének és a szénmonoxid. A károsanyag kibocsátás szempontjából tehát kedvezőbb, az üzemanyag-fogyasztás szempontjából azonban kedvezőtlenebb a kételemes katalizátor típus, melyet az Európában forgalmazott gépkocsikban nem alkalmaznak.
A háromutas katalizátorok legfontosabb tulajdonsága hogy mindhárom káros összetevőt egyidejűleg, jelentős mértékben, 90 százalékban eltávolítja a kipufogó gázból.
A háromutas katalizátor lambda szabályozással összekapcsolva jelenleg a leghatásosabb kipufogógáz-tisztítórendszer a világon.
A rendszer fontos eleme a lambda szonda mely méri a kipufogógáz összetételét és ha szükséges az elektronikus szabályozás csökkenti az üzemanyag mennyiségét. Univerzális katalizátorok
Az univerzális vagy általános katalizátorok fő előnye az, hogy egy típussal gépjárműmárkák és típusok széles körét lefedhetjük. Katalizátorcsere esetén az univerzális katalizátorok megfizethető alternatívát jelentenek az autógyári katalizátorokkal szemben. Az alkatrész-kereskedőnek illetve a beszerelőműhelynek kevesebb alkatrészt kell készleten tartania, mégis teljes típusválasztékot tud nyújtani a várhatóan katalizátor-cserére jelentkező gépjárművekhez.

A katalizátor meghibásodásának okai


A katalizátor meghibásodását, a következő tényezők valamelyike okozhatja:
  • Motor beállításra van szükség.
  • Üzemanyag jut a kipufogórendszerbe.
  • Olaj vagy fagyálló kerül a kipufogórendszerbe.
  • Elhasználódott gyújtógyertyák, vagy gyertyavezetékek.
  • Nem megfelelően működő lambda-szonda.
  • Mechanikai sérülés vagy törött tartók.
Ha a gépkocsi valamely hibája a gyári katalizátor meghibásodásához vezetett, az új katalizátor is hasonló sorsra juthat, tehát a katalizátor cseréjével egyidőben az eredeti hibát is orvosolni kell.

Lamdaszonda
Az optimális működéshez a katalizátornak pontosan meghatározott arányú levegő- üzemanyag keverékre van szüksége, mellyel szabályozható a katalizátor hőmérséklete (600 és 800°C között). A lambda szonda feladata a kibocsátott gázok oxigéntartalmának mérése és a mért értékek továbbítása a számítógép felé. A számítógép korrigálja a motornak adagolt benzin mennyiségét az optimális keverék érdekében A gépkocsik kipufogórendszerébe épített lambda-szondáknak kettős szerepük van. A kipufogógáz oxigéntartalmának folyamatos mérésével egyrészt az üzemanyag/levegő mennyiségi arányának szabályozásához, másrészt a katalizátor hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához elektromos jelet szolgáltat.

Részecskeszűrő
A részecskeszűrő egy olyan öntisztító alkalmazás, mely a dízelmotor kipufogásából származó részecskéket (fekete füst) elégeti. A HDi motorokhoz kapcsolódó rendszert egy a motorblokk és a kipufogórendszer közé elhelyezett szűrő (ház + kerámia test), egy aktiváló rendszer és egy érzékelő alkotja. A rendszert a HDi motorok számítógépére feltöltött program irányítja. A szűrő tisztítás folyamatának (regeneráció) gyakoriságát a számítógép a gépjármű típusától függően határozza meg.

EGR szelep
A károsanyag-kibocsátás csökkentése és szabályozása a benzin- és dízelmotoroknál is kötelező. Magas égési hőmérsékletnél az égéstérben nitrogénoxid (NOx) keletkezik. A kipufogógáz egy részének a szívási rendszerbe visszavezetésével csökken a kibocsátott nitrogénoxidok mennyisége. Az EGR (exhaust gas recirculation) szelep funkciója a kipufogógáz visszavezetés szabályozása. Az EGR szelep biztosítja az összeköttetést a kipufogócső és a szívórész között és szabályozza a visszavezetett kipufogógáz mennyiségét. Amikor a kipufogógáz egyes összetevőit visszavezetjük a friss, beszívott levegőhöz, az égési hőmérséklet csökken az égéstérben (benzinmotoroknál ≈650 C°-ra, dízelmotoroknál ≈450 C°-ra). Az alacsonyabb égési hőmérséklet megakadályozza a nitrogénoxidok kialakulását. EGR rendszer használatával a csökkent NOx emisszió mellett, benzinmotoroknál csökken a tüzelőanyag fogyasztás is, dízelmotoroknál pedig mérséklődik a zajszint.

AZ EGR szelep meghibásodásai

Az EGR szelep meghibásodására utaló jelek:
  • Motorfüstölés,
  • hidegindítási problémák,
  • motorteljesítmény csökkenés,
  • motormegtorpanás,
  • rángatás bizonyos motorterheléseknél.
Az EGR szelep meghibásodásának okai:

Mechanikai hiba:
Ilyenkor a szelep elkokszolódása (kipufogógázból származó olajköd és korom lerakódás) miatt nem tud lezárni az EGR szelep, csökken a visszavezetett kipufogógáz mennyisége, ezáltal olyan motorüzemállapotoknál is kipufogógáz kerül a motorba, amikor nem szabadna pld: a hidegindítás vagy az üresjárat során. A vákuumcsövek, és a nyomás-átalakítók meghibásodása is kihat az EGR szelepre.

Elektromos hiba:
Ilyenkor a nagy hőterhelésnek kitett vezérlő elektronika megy tönkre. A meghibásodott EGR szelepet, illetve EGR nyomás-átalakító szelepet cserélni kell.

Korrózió és védelem
A kipufogórendszer belseje akár 130 km/h sebességű és rendkívül magas, 900° C hőmérsékletű gázok károsító hatásainak van kitéve. A gépjármű indításakor olyan kondenzvíz keletkezik, ami a kisebb utak során nem ürül ki teljesen. Ilyenkor a kipufogódob savas kémhatású vízzel telik meg, amely rongálja a belső lemezeket. A kipufogórendszer külső lemeze gyakran érintkezik vízzel, sárral és sóval, ami oxidációhoz vezet. A lemez a magas hőmérséklet, az erős korrózió, az állandó rezgés és a különböző gázok miatt viszonylag hamar elhasználódik, rozsdásodik. Ezért nagyon fontos az alkatrész rendszeres ellenőrzése, mert a kisebb-nagyobb repedéseken keresztül a mérgező gázok behatolhatnak az utastérbe, ahol akár komoly balesetek forrása is lehet.

Ne autózzon tovább, miután észlelte, hogy világít az üzemanyagszint-jelző kontroll lámpája, mivel ilyenkor a motor ellátása nem egyenletes, melynek következtében rongálódhat a katalizátor. Időnként tegyen meg hosszabb utat autójával, ez segíti a kipufogó-rendszerben felgyülemlett kondenzvíz elpárolgását, illetve alkalomadtán ellenőriztesse a kipufogórendszer jó állapotának megőrzése érdekében.

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt. További információkért kattintson